Tulajdonságok
| Formátum | CD |
| Előadások | 13 |
További adatok
A konfrontálási képesség nem más, mint a tér birtoklására való képesség. Teret kell birtokolni ahhoz, hogy legyen egy univerzumotok. És a tér szabadság. Ezért, ha az egyénnek szabadnak kell lennie, akkor képesnek kell lennie konfrontálni. Az az ember, aki elmenekül az ellenség elől, végül sohasem szabad. – L. Ron Hubbard
Az 1950-es évek közepére az amerikai atomkísérletek Észak-Amerika egét riasztó mennyiségű radioaktív porral szennyezték. A radioaktív csapadék mennyisége Nevadában volt a legnagyobb, a sivatagi kísérletek helyszínének körzetében; az itt végrehajtott több száz kísérleti robbantás által keltett atomvillanások több államban észlelhetők voltak.
Igazság szerint alig pár száz kilométerre délre, az arizonai Phoenixben L. Ron Hubbard arról beszélt, hogy a sugárzásmérő Geiger–Müller-számláló mindent „forrónak” talált. A növényzetet, az állatokat, még a zongorát is a nappaliban – mindent parányi radioaktív részecskék leptek.
Ehhez még az is hozzátartozik, hogy a Szovjetunió is végezte a saját atomkísérleteit, és megindult a versengés Amerikával, hogy ki tudja a legtöbb, legnagyobb bombát megépíteni. Mindez annyit jelentett, hogy a sugárzás mindenfelé szétterjedt. De a rohamosan emelkedő sugárzási értékek ellenére – a légkör sugárázási szintjét rendszeresen közölték az újságok – gyakorlatilag senki sem ejtett szót a veszélyekről.
A nagyközönség jó része ennek nem volt tudatában, sőt partikat szerveztek, hogy mindössze egy napszemüveg védelmében részesei legyenek annak az „élménynek”, ahogy tőlük alig néhány kilométerre felvillan egy atomrobbanás. Ám a kevésbé nemtörődöm hozzáállásúak számára mindez titokzatos volt. De az igazság rejtve maradt, mivel a kormányok is a titkolózás leple mögé rejtőztek.
L. Ron Hubbard már érintette ezt a témát az azt megelőző kongresszuson (Londoni kongresszus az emberi problémákról), felszólította az illetékeseket a titkolózás befejezésére és az atomfegyverek tájékozatlan és ellenőrizetlen teszteléseinek abbahagyására. Ezenfelül személyesen is akcióba kezdett, összegyűjtve a nagyközönség elől gondosan elrejtett információkat „A polgári védelem alapvető kézikönyve” című tervezett munkájához. A dolog sürgető fontosságáról mindent elmondanak a bevezetés nyitószavai:
„Tizenöt perccel az atomtámadás után, ha esetleg életben maradtál, mi lesz a válaszod ezekre a kérdésekre:
1. A családom és a barátaim életben vannak?
2. Működik még a szövetségi kormány?
3. Vásárolhatok bármit a pénzen, ami a zsebemben van? Még érvényes?
4. Hol találok ma estére ivóvizet?
5. Lesz mit ennem holnap és a jövő héten?
6. Hogyan segíthetek másoknak?
7. Hogyan bánhatok el azokkal az emberekkel, akik ledobták ezt a bombát?
8. Életben marad Amerika?
9. Egyáltalán meg lehet menteni valamit ebben a káoszban?
10. Hol találok munkát?
Ha megölnek, abban a tudatban halsz meg, hogy minden lehetőt megtettél annak érdekében, hogy Amerika és a hozzád tartozók túléljenek?”
De ezzel a projekttel párhuzamosan L. Ron Hubbard a kutatásait is folytatta. Amikor valóban globális jelentőségű úttörő felfedezést tett, egy „Vészhelyzeti kongresszusra” hívta össze a szcientológusokat. Hamarosan bérelt repülőgépek indultak Washingtonból, és városról városra szállva összegyűjtötték a szcientológusokat. 1956. december 29-én vasárnap a lehető legmegfelelőbb helyszínen gyűltek össze: a Nemzetek Csarnoka a Washington Hotelben, a Pennsylvania Avenue-n, kilátással a Fehér Házra.
A nyitó előadással színpadra lépve, nem vesztegette az időt annak elmagyarázásával, hogy milyen vészhelyzetről van szó. Mivel közvetlen kapcsolatot fedezett fel az esetek előrehaladása és a sugárzás szintjének emelkedése között, L. Ron Hubbard kijelentette:
„Ha valaki felrobbant egy bombát a szovjeteknél ideát, annak semmi köze ahhoz, hogy ti Poughkeepsie-ben auditáltok egy precleart, ugye? Nem. Semmi, de semmi köze hozzá. Ez egyszerű. Teljesen más lapra tartozik. Egy preclear Clearré tétele sebességének a Florida állambeli Orlandóban semmi köze a maghasadáshoz, ugye?
Figyeljetek! Amikor ez a két dolog végül összekapcsolódott, akkor vörös lett a fejem.”
Az első napon három előadást és két csoportauditálási ülést tartott, és beszámolt a közvetlen fenyegetést érintő felfedezéseiről. Itt említi a Dianazene nevű, számos vitamin keverékéből álló szert, amelynek elnevezése arra utalt, hogy dianetikai módszerrel képes kezelni a testre gyakorolt hatásokat. L. Ron Hubbard e receptből külön kiemeli az egyik vitamint, a nikotinsavat (niacin), valamint ennek figyelemre méltó kapcsolatát a sugárzással: a niacin bőrpírt okoz a testen a korábbi leégések helyén.
Ez egy legendás felfedezés volt modern korunkban, ám Ron további felfedezései valóban egyetemesek voltak. Ez ugyanis a sugárzás valódi története, amely nemcsak addig az időig nyúlik vissza, amikor a használati tárgyak még saját fénnyel rendelkeztek, hanem el is magyarázza, hogy a sugárzás hogyan és miért volt gyakorlatilag valamennyi aberráló esemény szerves része az egyén időnyomán.
Mindez arra is magyarázatot ad, hogy a sugárzás témakörének kutatása miért hozott annyi jelentős eredményt ezen a kongresszuson – a Havingness és Konfrontálás mindent átfogó áttöréseitől a Szcientológia válaszainak mindenhová történő elterjesztésének legalapvetőbb programjáig, amely A Harmadik dinamika projekt.
Ez az első Sugárzásellenes kongresszus háttértörténete; megoldást ad olyan problémákra, amelyek az idők kezdete óta léteznek, de annyira aktuálisak, mint a mai vezércikkek.